Eddig feketének és fehérnek láttam a világot, de hirtelen minden szürke lett.
-Cecelia Ahern
Ha úgy érzed, Füles, a Micimackó c. meséből motivációs könyvet írhatna, a te állapotodhoz képest, akkor talán a "letört" nem a megfelelő fogalom a helyzeted leírására. Mégis, néha érezzük úgy, hogy mélyebben vagyunk mint valaha. Sokszor okkal, de néha ok nélkül is ránk törhet ez a nyomasztó, már - már depresszív érzés.
Eljutottunk arra a pontra, hogy az életünkben a tárgyak fontosabb szerepet kapnak, mint az emberek - mindennél jobban szeretünk vásárolni, fogyasztani, birtokolni és gyűjteni.
A ragaszkodásunk a tárgyak iránt egészségtelenné vált. Ha van egy űr az életünkben, megpróbáljuk vásárlással, tárgyakkal betölteni, ami működik is. Pontosan addig, amíg kifizetjük és hazavisszük. Másnap azonban ismét érezzük a hiányt. Ezért egyre drágábbak, nagyobbak és csillogóbbak lesznek a tárgyak, amelyek hosszabb elégedettséget ígérnek, de az ígéretüket ezek sem tartják be. És ha nem kapunk észbe, már csak sóvárgunk a legújabb legjobb dolgok iránt, amelyekről szentül hisszük, hogy végre meg fogják oldani a belső feszültséget.
Nem azért vannak problémák az életedben, hogy megoldd őket. A gondokat azért kapod, hogy a megoldás közben megismerhesd önmagad.
A. J. Christian
Mindenkinek vannak problémái. Legalábbis mindenki ezt állítja. Persze, te is gondolhatnád, hogy tele vagy problémákkal és valószínűleg eléggé felháborodnál, ha azt állítanám, hogy nincsenek problémáid. Már hogyne lennének! Mindenféle problémám van!
Az egyszerűséget nemhogy ki kellene nőnünk; az egyszerűség kell, hogy életünk legbensőbb programja legyen.
-Pilinszky János
Mielőtt belekezdenél az olvasásba, figyelmeztetlek: ez a cikk a minimalizmus jegyében született, és azoknak lesz hasznos, akik 24 órából tizenkettőt nem a plázában töltenek a táskájukban lévő aprócska kisminkelt kutyussal. Azok fognak értéket találni benne, akik egyszerűsítésre és letisztultságra törekednek az élet minden területén. Többek között, a ruhatárukban is.
Régen azt gondoltam, hogy az a legrosszabb, ami történhet velem, ha egyedül maradok. De ez nem igaz. Az a legrosszabb, ha olyanokkal vagyok körülvéve, akik között egyedül érzem magam.
A hideg is kiráz minket, ha kockázatokról van szó. "Mi lesz ha..." "Nem tudom, hogy akarom-e ezt" "Lehet, hogy..."
Sokan a kockázatot a kudarccal társítják, a kudarcot pedig a fájdalommal. Gyakran kifelejtik a középső, egyben opcionális részt és rögtön a fájdalomhoz jutnak, mint következtetés. Azt mondják nekünk, hogy sikeresnek lenni sok-sok kockázattal jár. Tehát a sikeresség fájdalmas, igaz?
Nem feltétlenül.
Mikor kockázatvállalásról van szó, és meg kell kérdőjeleznünk jelenlegi helyzetünket, esetleg hatalmas döntés előtt állunk, az alap kérdés, amelyet fel kel tenned magadnak, minden motivációs könyvben és minden életmód tanácsadó fejében ott van, az alapok közt:
"Mi a legrosszabb ami történhet?"
Ez egy remek kérdés. Még logikus is számos kisebb, alacsony kockázatú döntés esetén. Megszabadulni a felesleges dolgoktól az életedben, elkérni egy aranyos lány telefonszámát, megírni a könyved első oldalát. Mi a legrosszabb ami történhet? Senki nem fog megölni, meggyűlölni, nem maradsz hajléktalan, lesz mit enned.
De ami az igazat illeti, van, amikor az a bizonyos "legrosszabb" valóban nagyon rossz és a frászt hozhatja rád. Bungee Jumping, lakásvásárlás, családalapítás, felmondás a munkahelyen. Mi a legrosszabb ami történhet? Nos, számos nagyon rossz dolog állhat előtted, barátom: halál, adósság és mélyszegénység többek között, hogy csak a legjobbakat említsük.
Ez azt jelenti, hogy ne vállaljunk kockázatot? Nem. A kockázatvállalás logikus döntésen kell alapuljon. Jó dolog feltenni a fent említett kérdést, majd a válasz alapján eldönteni a kockázat mértékét.
A különbség az alacsony kockázatú-döntés és a magas kockázatú-döntés közt az, hogy utóbbi potenciálisan megváltoztathatja az életed, míg előbbi nem feltétlenül rendelkezik ilyen veszéllyel.
Viszont, amire talán nem gondoltál, hogy az alacsony kockázatú döntés is rendelkezhet olyan végkimenetellel, ami megváltoztathatja az életed, akkor, ha megváltoztatod a kérdést:
"Mi a legjobb ami történhet"
Lehet, hogy az a telefonszám amit elkértél, életed párjának a hívószáma lesz, lehet, hogy a felesleges dolgoktól való megválás több időt ad a valóban fontos dolgokra és lehet, hogy az a könyv, amelynek megírtad az első oldalát segít kiteljesedni és rendbe szedni a gondolataidat, de akár bestseller is lehet belőle.
Ugyanígy, a magas kockázatú döntéseknek is lehet nagyon jó eredményük. Leugrani egy hídról, (úgy értem kikötve, persze - a másik verzió - na, az egy másik blogbejegyzés) életed egyik legextrémebb élményévé válhat, amikor úgy érezted, hogy igazán éltél. A családalapítás szintén új értelmet adhat hétköznapjaidnak és a lakásvásárlás pedig megalapozhatja családod biztonsági hátterét, ha minden jól alakul. A munkahelyedről történő felmondás arra buzdíthat, hogy belekezdj egy saját vállalkozásba vagy keress egy olyan munkahelyet, amely azt eredményezi, hogy hétfő reggel motiváltan ébredsz fel.
Végeredményben, a lényeg annyi, hogy amennyiben kockázatot vállalsz, érdemes feltenni ezt a két kérdést, gyakrabban. Mi a legrosszabb és mi a legjobb ami történhet. Ugyanis nagyot tévedsz, ha azt hiszed, akkor ha nem vállalsz kockázatot, semmit sem kockáztatsz.
Jegyzetek, amelyektől már képernyőd sem látod, rágógumis papír, ami már három hete ott pihen, csak mert azt hiszed még van benne egy szem. Szuvenír, amit 3 éve a kollégádtól kaptál aki már 1 éve felmondott és már a nevére sem emlékszel. Mindez megfűszerezve számtalan papírral, füzettel, amelyek eltakarják a családi képeket, amelyeken olyan jól el tudsz bambulni és mindegyik fehér kis vékony átok egy vagy több feladatot rejt, amely már rég a feledésbe merült a káoszban.
A te íróasztalod is így néz ki? Itt az ideje változtatni rajta!
Miért kell rendezettnek lennie az íróasztalodnak? Nagyon egyszerű. Egy rendezett íróasztal produktívabbá tesz. Hogyan? Belekezdtél valamibe. Mikor arrébb teszed a rágógumis papírt észreveszed, hogy alatta egy cetli díszeleg "küld át Jancsinak a grafikatervet" felirattal. Az alapfeladatoddal mit sem törődve, ráeszmélve a prioritásokra, már írod is a már jócskán mérges Jancsinak az emailt, de a nagy sietségben leborul egy mappa, amiből kilóg egy nyomtatvány, amely egy sikertelen átutalás bizonyítéka, amit már rég meg kellett volna oldanod. Rögtön felmész a bank oldalára és elkezded intézni az átutalást...de akkor...érted már? Nyilván kis túlzással, de egy lomos íróasztal egy ilyen munkatempót fog diktálni. Semmit nem fogsz elvégezni, mert beugrik egy másik feladat egy cetliről, egy képről stb. Eredmény: stressz, kapkodás, amelynek a nullához közeli produktivitása lesz.
Most hogy remélhetőleg sikeresen meggyőztelek arról, miért is kell neked egy rendezett íróasztal, térjünk a lényegre.
Először is szükséged van egy rendszerre, amelyhez tartod magad. Ha nem lesz egy rendszered, letakarítod az íróasztalod, majd újra lomossá válik.
Íme a rendszer:
1. Ragadj meg mindent az íróasztalról (fecnit, dokumentumot, mappát stb.) és helyezd őket egy nagy kupacba. Helyezd el egy vízszintes irattartóban (hogy a fenébe hívják ezt másképp?...mindegy) Ha nem fér bele, rosszabb vagy mint gondoltam. Helyezd az íróasztalod mellé, vagy bármi. Ezt követően, ami beérkezik hozzád, ebben az irattartóban fog landolni és innen fogod őket szépen sorban elővenni.
2. Fentről lefelé. Megfogod az elsőt: a sokat emlegetett rágógumis papírt. Kidobod. Könnyű, egyszerű, gyors. Egy kacattal és problémával kevesebb. Végre vehetsz új rágót. Második. Már bonyolultabb: végezd el a feladatot, amely ahhoz a papírhoz kapcsolódik. Ott és akkor, ha tudod. Ha nem, akkor helyezd el egy másik "Tennivalók" mappába. A lényeg, hogy SOHA ne tegyél vissza semmit a kupacba. Onnan vagy kiveszed és megoldod, kidobod, beadod, vagy elhelyzed a tennivalók közé. Ha kevesebb mint 5 percet vesz igénybe a dokumentummal kapcsolatos feladat, azonnal végezd el.
3. Ismételd meg ezt napi rendszerességgel. Legjobb a nap végén. De napközben is lehet. A lényeg, hogy ez a feladat rutinná váljon. Ne hagyd, hogy felhalmozódjanak a dolgok az íróasztalodon. Minden kerüljön a helyére. Vagy intézd el a hozzá kapcsolódó feladatot, vagy rakd a megfelelő mappába vagy dobd ki. Ennyire egyszerű. Így másnap reggel letisztult íróasztallal és kitisztult fejjel, stresszmentesen kezdheted a napot.
Van egy telefonszám egy cetlin? Ne hagyd ott. Fogd az okostelefonod, a Candy Crush vagy a Facebook mellett valahol van egy olyan applikáció is, hogy Névjegyzék. Mentsd el ide a számot mielőtt elkallódik a cetli és újabb fejtörést okoz.
A felhalmozódott dolgok az íróasztalon halogatást eredményeznek. Jól ismert a "procrastination" angol megfelelője. Mindent halogatni fogsz, az amúgyis stresszes meló még stresszesebbé válik, egyre több dolog kerül az íróasztalra, ami egyre több és több problémát okoz. Ne hagyd ezt megtörténni.
Egy dolog lehet mindig az íróasztalon: az, amivel akkor és ott foglalkozol. Amikor elvégezted az adott feladatot, a hozzá kapcsolódó dokumentumokat, eszközöket azonnal elpakolod. Ennyi a nagy titok.
Szeretnél több hasonló cikket olvasni?
Soha ne magyarázkodj - a barátaidnak nem szükséges, az ellenségeid úgy sem fognak hinni neked. -Elbert Hubbard
Minden tettünkre próbálunk magyarázatot adni.
Mindenkinek van egy ilyen ismerőse. Nevezzük most Kocsi Karcsinak. Neki "remek" autója van. A felnik nagyobbak mint egy szekér kereke, a kipufogó hangosabb mint egy traktor és ami még ennek a zaját is elnyomja, az a csomagtartóban ékeskedő mélynyomó, amelynek segítségével eléri azt, hogy akinek esetleg nem tűnik fel pazar hintója, az mindenképpen vessen egy pillantást a dübörgő, eltorzult hang irányába.
Kocsi Karcsinak természetesen ez mennyei muzsika. Azonosul az életérzéssel, az autóval és gyakran a háta mögött szirénázó mentőautó vagy éppen a piros lámpa csak homályos kép és zaj számára, miközben a járdára szegeződik tekintete és azt figyeli, ki lesz az, aki következőleg az autó irányába fordítja mérges tekintetét. Karcsi élvezi ezt, hiszen azt gondolja, mindenki irígy rá.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen egy Kocsi Karcsihoz hasonló ember, az autója nélkül? Ki ő? Majdnem mindenét az autójába fektette. Egy tárgyba. Amely kopik és romlik. Ami egy használati tárgy. Szóval mi marad, amikor nem ül az autójában?
Miről tud beszélni Karcsi egy randin? "Le kell csekkolnod a verdám." Most vettem rá új gumikat". Amikor nem az autójával van, Karcsi csak egy üres srác. Nem, nem egy egyszerű srác. Egy üres srác.
Olyan, amilyet szeretnél. Évekkel ezelőtt megfogadtam, hogy nem akarok olyan lenni, mint Kocsi Karcsi. Szeretem a szép autókat, sőt inkább az elegáns járgányok híve vagyok. Viszont eldöntöttem, hogy nem akarom, hogy ez határozzon meg.
Az autó, egy eszköz. Egy tárgy, amely elvisz A pontból B pontba. Ha megkarcolják: nem a világ vége. Ha elromlik: majd megjavítod. Nem azt mondom, hogy nem lehet szép autód. Semmi akadálya. Attól mert egy minimalista életet élsz, lehet szép az autód. Nem kötelező egy 20 éves Suzukival közlekedni azért, hogy bizonygasd "látod én ilyen autóval járok mert nem érdekel, hogy milyen autóm van". Nem. Egy szabály van: Olyan autót vásárolj, amit meg tudsz engedni magadnak. Amelyet nem bankkölcsönből veszel, amelynek a javíttatását, biztosítását ki tudod fizetni, amely megteszi azt, ami számodra elengedhtetlen.
Ami a lehető legkevesebb fejfájást fogja okozni számodra. Minél kevesebb extra van az autón, annál kevesebb potenciális probléma áll fenn.
Személy szerint fontosnak tartom a klímát az autóban. Köztudott tény, hogy hőségben, egy klíma nélküli autóban kellemetlen lehet vezetni és a magas hőmérséklet tompíthat, így romlik a reflex és a figyelem is alábbhagy. Magamon ezt tapasztaltam. Nem tartom viszont fontosnak a bőrülést, a kormány és székfűtést vagy a fedélzeti számítógépet. Semmi olyan elemet, amely a látszatra ad és elromolhat.
Egy dolgot kell megérteni ezzel kapcsolatban: ha az autó tele van extrákkal, az csak a külsőségek miatt fontos. Hogy a haver lássa, hogy a szomszéd elismerje, hogy egy pillanatnyi elismerést kapjunk miatta. A haver viszont 5 perc múlva elfelejti és ahogy téged is, őt is csak a saját kis felszínes dolgai fogják érdekelni. Nem a te autód.
Soha ne egy tárgyba. Nem egy tárgy az, ami téged meghatároz. Amennyiben úgy döntesz, hogy az autód alapján szeretnéd, hogy megítéljenek, akkor amint az autó kikerül a képből, te egy üres ember maradsz. Legalábbis annak fogod érezni magad. Sajnos, valószínűleg igazad is lesz. Azért, mert azonosultál az autóval.
Ha szükséged van autóra, tartsd karban annak megfelően, hogy elvigyen oda ahová kell.
Fektess energiát a személyiséged fejlesztésébe. Arra, hogy az emberek szeressenek veled lenni az autód nélkül is. Légy nyitott és érdekes személyiség, aki nem csak egy dologról tud és akar beszélni. Akit nem csak 1 konkrét dolog határoz meg. Ne légy te is Kocsi Karcsi.
Ha szeretnél még hasonló cikkeket olvasni, kövess minket Facebookon!
"Bezzeg az én időmben"
Ki ne hallotta volna már ezeket a híres szavakat. "Bezzeg az én időmben..." Mintha a nagypapáknak lenne egy titkos szövetsége, (mondjuk NTSZ néven) ahol minden nap gyakorolják, hogyan lehetne minél hitelesebben, mogorva és egyben csalódott arccal előadni ezt a mondatot. Sokszor a falra mászunk tőle.
Boldognak lenni egyszerű. Egyszerűnek lenni a nehezebb feladat.
