Kocsi Karcsi

Mindenkinek van egy ilyen ismerőse. Nevezzük most Kocsi Karcsinak. Neki "remek" autója van. A felnik nagyobbak mint egy szekér kereke, a kipufogó hangosabb mint egy traktor és ami még ennek a zaját is elnyomja, az a csomagtartóban ékeskedő mélynyomó, amelynek segítségével eléri azt, hogy akinek esetleg nem tűnik fel pazar hintója, az mindenképpen vessen egy pillantást a dübörgő, eltorzult hang irányába. 

Kocsi Karcsinak természetesen ez mennyei muzsika. Azonosul az életérzéssel, az autóval és gyakran a háta mögött szirénázó mentőautó vagy éppen a piros lámpa csak homályos kép és zaj számára, miközben a járdára szegeződik tekintete és azt figyeli, ki lesz az, aki következőleg az autó irányába fordítja mérges tekintetét. Karcsi élvezi ezt, hiszen azt gondolja, mindenki irígy rá. 

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen egy Kocsi Karcsihoz hasonló ember, az autója nélkül? Ki ő? Majdnem mindenét az autójába fektette. Egy tárgyba. Amely kopik és romlik. Ami egy használati tárgy. Szóval mi marad, amikor nem ül az autójában?

Miről tud beszélni Karcsi egy randin? "Le kell csekkolnod a verdám." Most vettem rá új gumikat". Amikor nem az autójával van, Karcsi csak egy üres srác. Nem, nem egy egyszerű srác. Egy üres srác. 

Milyen autód legyen?

Olyan, amilyet szeretnél. Évekkel ezelőtt megfogadtam, hogy nem akarok olyan lenni, mint Kocsi Karcsi. Szeretem a szép autókat, sőt inkább az elegáns járgányok híve vagyok. Viszont eldöntöttem, hogy nem akarom, hogy ez határozzon meg.

Az autó, egy eszköz. Egy tárgy, amely elvisz A pontból B pontba. Ha megkarcolják: nem a világ vége. Ha elromlik: majd megjavítod. Nem azt mondom, hogy nem lehet szép autód. Semmi akadálya. Attól mert egy minimalista életet élsz, lehet szép az autód. Nem kötelező egy 20 éves Suzukival közlekedni azért, hogy bizonygasd "látod én ilyen autóval járok mert nem érdekel, hogy milyen autóm van". Nem. Egy szabály van: Olyan autót vásárolj, amit meg tudsz engedni magadnak. Amelyet nem bankkölcsönből veszel, amelynek a javíttatását, biztosítását ki tudod fizetni, amely megteszi azt, ami számodra elengedhtetlen.

Ami a lehető legkevesebb fejfájást fogja okozni számodra. Minél kevesebb extra van az autón, annál kevesebb potenciális probléma áll fenn. 

Személy szerint fontosnak tartom a klímát az autóban. Köztudott tény, hogy hőségben, egy klíma nélküli autóban kellemetlen lehet vezetni és a magas hőmérséklet tompíthat, így romlik a reflex és a figyelem is alábbhagy. Magamon ezt tapasztaltam. Nem tartom viszont fontosnak a bőrülést, a kormány és székfűtést vagy a fedélzeti számítógépet. Semmi olyan elemet, amely a látszatra ad és elromolhat.   

Egy dolgot kell megérteni ezzel kapcsolatban: ha az autó tele van extrákkal, az csak a külsőségek miatt fontos. Hogy a haver lássa, hogy a szomszéd elismerje, hogy egy pillanatnyi elismerést kapjunk miatta. A haver viszont 5 perc múlva elfelejti és ahogy téged is, őt is csak a saját kis felszínes dolgai fogják érdekelni. Nem a te autód.

Mibe fektess energiát?  

Soha ne egy tárgyba. Nem egy tárgy az, ami téged meghatároz. Amennyiben úgy döntesz, hogy az autód alapján szeretnéd, hogy megítéljenek, akkor amint az autó kikerül a képből, te egy üres ember maradsz. Legalábbis annak fogod érezni magad. Sajnos, valószínűleg igazad is lesz. Azért, mert azonosultál az autóval.

Ha szükséged van autóra, tartsd karban annak megfelően, hogy elvigyen oda ahová kell. 

Fektess energiát a személyiséged fejlesztésébe. Arra, hogy az emberek szeressenek veled lenni az autód nélkül is. Légy nyitott és érdekes személyiség, aki nem csak egy dologról tud és akar beszélni. Akit nem csak 1 konkrét dolog határoz meg. Ne légy te is Kocsi Karcsi. 

 Ha szeretnél még hasonló cikkeket olvasni, kövess minket Facebookon!