Miért ragaszkodunk annyira a tárgyainkhoz? - TED Talk

2017. október 15. 22:03 - Dobován Norbert

Ted Talk: Miért ragaszkodunk annyira a tárgyainkhoz? - TED Talk

Amikor látta, milyen vad dühvel reagálnak a kisbabák, ha valaki elveszi tőlük valamelyik tárgyukat, a gyermekpszichológia atyja, Jean Piaget az emberi természet egyik alapvető jellegzetességére figyelt fel.  A birtoklás érzése hihetetlenül hamar kialakul az emberben. 

ragaszkodas_1.jpg

Honnan ez az erős ragaszkodás? 

A pszichológia egyik jól ismert jelensége a már meglévő tárgyaink birtoklási vágya, amelynek lényege, hogy amint a magunkénak mondhatunk valamit, többre értékeljük.

Kávésbögre vagy svájci csoki 

Egy híres kísérletben. a diákok választhattak egy kávésbögre és egy szelet svájci csoki között,  cserébe azért, hogy részt vettek a kutatásban. A diákok fele a bögrét, a fele a csokoládét választotta. Tehát nagyjából hasonló értéket tulajdonítottak mindkettőnek. Más diákok először egy bögrét kaptak, majd váratlanul felajánlották nekik, hogy elcserélhetik a csokira, de csak a diákok 11%-a akart cserélni. A harmadik csoport először csokoládét kapott és a többségük szintén nem akart cserélni. Azaz a diákok szinte mindig többre értékelték azt az ajándékot, amit eredetelieg kaptak. 

kavesbogre_vagy_svajcicsoki.jpg

Ez részben azért van, mert gyorsan alakítunk ki kapcsolatokat az énünk és a magunkénak tekintett tárgyak között. Ez idegsejti szinten is megfigyelhető.

Enyém vagy másé? 

Egy kísérletben neurológusok megfigyelték a résztvevők agytevékenységét, miközben különböző tárgyakat helyeztek hol egy "enyém" feliratú, hol pedig egy "Alexé" feliratú kosárba. Amikor aztán a résztvevők megpillantották az új tárgyaikat, agyuk élénkebben működött azon a területen, amely általában akkor mocorog, amikor magunkra gondolunk. 

enyem_vagy_mase1.jpg

A tárgyainkhoz ragaszkodás másik oka, hogy kiskorunktól fogva sajátságos belső lényeget tulajdonítunk nekik. A pszichológusok bebizonyították ezt nekünk. 3-6 éves gyerekeknek bemesélték, hogy olyan gépet építettek, amely képes tökéletes másolatot készíteni bármilyen tárgyról. Amikor a gyerekek választhattak kedvenc játékuk és az állítólagos másolat között, többségük az eredetihez ragaszkodott. Sok gyerek még a gondolattól is megrémült, hogy egy másolatot vigyen haza. 

A tárgyak "mágikus" jelentősége

Később sem növünk ki abból, hogy mágikus jelentőséget tulajdonítsunk a tárgyainknak. Felnőttként is megmarad ez a szokásunk, csak éppen gondolkodásmódunk finomodik. Gondoljuk például arra, mekkora értéket tulajdonítunk tárgyaknak, amelyek korábban hírességek tulajdonában voltak. Mintha csak az emberek azt hitték volna, hogy ezek a tárgyak valamiképpen magukban hordozzák korábbi, híres tulajdonosuk lényegét. Hasonló okok miatt, gyakran nehezen válunk meg a családi örökség darabjaitól, amelyekkel közelebb érezzük magunkat elhunyt szeretteinkhez. Ez a hit még a külső valóságról alkotott képünket is megváltoztatja és hathat a sportteljesítményünkre. 

Egy kutatás résztvevőinek azt mondták, hogy a golfütőjük körábban a golfbajnok, Ben Curtisé volt. A kísérlet során ezek az alanyok kb. 1cm-rel nagyobbnak látták a lyukat, mint a szabványos ütőt használó kontrollcsoport tagjai-, és az előbbiek valamivel több labdát juttattak lyukba. 

A kultúra szerepe a tárgyak birtoklásában

A birtoklás érzése korán kialakul, de ebben a kultúra is szerepet játszik. Nemrég felfedezték, hogy a Tanzánia északi részén élő hadza törzsre, amely a modern kultúrától elzárva él, nem jellemzőek a tárgyakhoz ragaszkodás tünetei.  Ennek oka az lehet, hogy egyenlőségen alapuló társadalomban élnek, amelyben szinte minden közös. 

elzart_torzs_targyak1.jpg

Túlzott méreteket öltő ragaszkodás

 A kényszeres gyűjtögetés egyik oka a tárgyaink iránt érzett túlzott felelősségérzet és óvó ösztön. Ezért a kényszeres gyűjtögetők nehezen válnak meg bármitől. Az egyelőre nem világos, miként váétozik majd a tárgyainkhoz fűződő viszonyunk a digitális technológia térhódításával. Sokan jósolták, hogy a kézzelfogható könyvek és hanghordozók kora lejárt, de egyelőre úgy tűnik, ez nem igaz. 

gyujtogetes1.jpg

Meglehet, mindig is különlegesen boldogító érzés lesz, ha kezünkben tarthatunk valamit, és azt monhatjuk rá: ez az enyém. 

 Forrás: ed.ted.com

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapizarandok.blog.hu/api/trackback/id/tr6212924587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása