Te mi vagy? Felnőtt vagy nagyra nőtt gyerek?

2017. április 08. 21:17 - Dobován Norbert

"Csókolom ki tetszik engedni Pistikét játszani?" - Hányszor hangzott el ehhez hasonló mondat a szánkból gyermekkorunkban? Ebben az időszakban a felnőttek mondták meg nekünk, mit, mikor és hogyan csináljunk. Ezzel nem is volt baj. Mindaddig, amíg Pistikéből István nem lett. István viszont továbbra is arra vár, immár talán a szülei iránymutatása nélkül, hogy valaki megmondja neki: mit lehet, és mit nem.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapizarandok.blog.hu/api/trackback/id/tr8012410895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Almandin 2017.04.10. 01:23:25

Nagyon jó ez az írás. Szerintem jól megragadta a posztoló annak hátterét, miért van annyi birka ember: mert félnek a felelősségtől. Sok ember sosem jut el abba a fázisba, hogy lelkileg önálló legyen. Ők azok, akik pártok, vallások mögé húzódnak. Természetesen ez csak a fanatikusabbakra vonatkozik. A vallás pont arra szolgál sokaknál, hogy megmondja, mit hogyan gondoljon, csináljon valaki, mert különben tanácstalan. A felelősség is áthárítható a Jóistenre.
Én pont attól diliznék be, ha nem tudnék magam dönteni. A kockázathoz hozzá lehet szokni, másrészt az esetek többségében megválasztható, mekkora kockázatot vállalunk be. Ha meg nem, el kell tudni fogadni, hogy ez az élet része. Engem pl. azért zavarna a döntéshozatal átadása, mert cserébe az illető hatalmat akarna az életem felett. Másrészt, mint amit a poszt is ír, más ember nem tudhatja, nekem mi jó, mi való, mert ő nem én. Még akkor se, ha a párom, vagy az apám.

Labenido Sweet Lo · http://dasha.blog.hu/ 2017.04.10. 10:15:13

@Almandin: Egyetértek. Azzal is, hogy jó a poszt, és azzal is, hogy sokan valami/valaki mögé bújva várják, hogy döntsenek helyettük. A vallási közösségek szerintem zömmel erről szólnak, és egyértelműen látható, hogy mennyi "magatehetetlen", felelősséget vállalni nem tudó/nem akaró ember van. A szomorú az egészben, hogy ezek a csoportok pont ezt használják ki... Úgy gondolom, hogy arra, hogy valaki felelősségteljesen képes legyen dönteni, nagyban hozzájárul a genetikai adottság, amit kapott, a környezet, amiben élt, és a hatások, amik élete során érték... Mai világunk pont arról szól, hogy manipulációk sorozatának vagyunk kitéve, illetve lépten-nyomon csak elbizonytalanítanak bennünket.
Vannak emberek, akik saját maguk még azt sem képesek eldönteni, hogy számukra mi lenne a legmegfelelőbb opció bizonyos lehetőségek közül... Ezek a "Mindenmindegy-emberek", csak túlélik az életet, aztán kész... Sajnos... Hogy lehet-e nekik segíteni egy-egy ilyen írással? Reméljük, hogy felébrednek... És amíg nem, sebaj, mi legalább jót beszélgetünk... :)
süti beállítások módosítása