Nekem van igazam, lásd már be!  

A következő sorokban a kedves olvasóim lehetnek a vitapartnereim. Ugyanis megpróbálkozom azzal, hogy bebizonyítsam, a vita nem egy negatív dolog. Már itt leszögezném, hogy a vita nem egyenlő a veszekedéssel. Utóbbinál már nem érvényesülhet a vélemény igazolása. 

A napokban egy igencsak aktuális témában "estünk egymásnak" párommal, melynek eredménye egy több órás vita lett, ahol indulatok érvek és vélemények kavalkádja tört felszínre, melynek célja természetesen a másik meggyőzése volt. Miután sakk-matt szituációba hoztam kedves barátnőmet, elkezdett "fájni a feje" és a vita értelmetlenségéről kezdett el panaszkodni nekem. Amin elgondolkodtam, és újabb témakör fogalmazódott meg bennem ami vitaalap gyanús volt, ezért mivel tiszteletben tartottam a szörnyű fejfájást, már nem hoztam elő, de azért pár gondolatot megosztottam vele, ami akkor megfogalmazódott bennem.

Megtalálni a megfelelő vitapartnert 

Az életben sokszor kerülünk olyan emberek közé, akikkel nem azonos az érdeklődési körünk, intelligencia szintünk, nem azonosak a szokásaink és nem azonos az életstílusunk. Mindegyik tényező potenciális vita forrása, viszont itt észrevehetjük azt, hogy a vita gyakorlatilag értelmetlenné válik abban a pillanatban, amikor vitapartnerünk intelligencia szintje nagyban eltér. Nem fogunk tudni megfelelő érveket felsorakoztatni, mivel a partner nem fogja őket érteni és nem tud érdemben ugyanazon a szinten reagálni, vagy éppen sokkal kifinomultabb képet lát az adott vitapartner a témában és számunkra "magas" információkat oszt meg velünk, olyan szinten, ahová mi nem érünk fel. Ezt gyakran észrevesszük, de sokszor a büszkeségünk eltakarja. Viszont észre fogjuk venni, hogy a vita el fog csendesülni.   

Így tehát felvázoltam társamnak, hogy értékelni kellene azt, hogy olyan személyt talált, aki érti mit akar mondani, tud reagálni rá, közeli szinten gondolkodik vele, mégis eltérő véleménnyel rendelkezik. Ugyanis bármilyen meglepő, az életben kevés olyan emberrel lesz dolgunk, akivel igazán hosszú órákat tudunk eltölteni tartalmas beszélgetésekkel, még akkor is, ha ez vita formájában történik. Megtalálni a megfelelő vitapartnert nem feltétlenül egyszerű. 

Jelen esetben életem egyik olyan szakaszában vagyok, amikor körülöttem olyan emberek fordulnak meg, akikkel sajnálatos módon nem tudok megvitatni olyan témaköröket, amelyek engem foglalkoztatnak, amelyekről meghallgatnék akár szubjektív akár objektív véleményt. Szívesen hallgatom meg más, hozzám hasonló személy eltérő véleményét is, mert lehetőséget ad rá, hogy más szögből tekintsem az adott témát. Tudatunk hajlamos egy nagyon-nagyon beszűkült üzemmódban működni, ha nem pallérozzunk, ha nem támadjuk meg állandó módon új információkkal új nézetekkel és ha nem találkozunk nézetbeli különbségekkel. Butulunk.   

Összesen két ember van jelen pillanatban, akiknek érvei, tanácsai, nézete az enyémhez hasonló és mindkettőt nagyon-nagyon értékesnek tartom az életemben. 

Párom, fenti gondolataim rövid összegzését meghallgatva, még mindig migrént imitálva elmondta, hogy most jelen pillanatban inkább idegesítettem és valahogy nem tudta értékelni ezt a "haszontalan vitát". 

Értékeld a vitát és a vitapartnert 

Amikor egy hosszú vita közepén találod magad, élvezd. Mit gondolsz miért léteznek vitakörök? A viták megtanítanak bennünket érvelni, kihívások elé állítanak, új nézőpontokat adhatnak és megtanítanak arra, hogy gyorsan és megfelelő érvekkel támaszd alá a mondanivalódat. Ha vita közben ez eszedbe jut, olyan magabiztosságot és mentális egyensúlyt találsz, hogy érveid lesöprik a székből a vitapartnert és elkeseredésükben maximum annyit vágnak majd a fejedhez: "Hagyjuk mert nagyon fáradt vagyok és nagyon fáj a fejem"