Radikális és szabályokkal teli életmód: a minimalizmus

2017. február 19. 18:27 - Dobován Norbert

Minimalista vagyok. Pontosan 100 tárgyat birtoklok, a fogpiszkálókat is beleeértve. Nincs ágyam, a kőpadló is teljesen megfelel az alvásra. Nem szoktam boltban ételt vásárolni, mert a Tesco mögötti erdőben egy sima kővel fejbeverem a nyuszit, amikor a vadőr nem látja. Ha mégis megvennék egy vécépapírt, 100 ostorcsapással büntetem magam, mert konzumidióta lettem. Hosszú szakállam van, mert így bölcsnek tűnök és mélyen lenézek mindenkit akinek otthon több mint 3 zokinja van. Érthető? Mert én minimalista vagyok.

5 komment
Címkék: szabályok vallas eletmod radikalis minimalizmus szegenyseg fukarsag

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapizarandok.blog.hu/api/trackback/id/tr2112270724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ostvan1 2017.02.20. 17:06:46

Ezek szerint a nagymamám (már 111 éves lenne!) minimalista volt. Soha, de soha nem vett olyat, amire nem volt szüksége. Azt hiszem, az összes ingóságát el tudta volna vinni a hátán. Eddig csak azon gondolkodtam, hogy sohasem érezte magát szegénynek. Mostmár értem.
Válasz erre 

Polin 2017.02.26. 21:28:36

Élvezettel olvasom az írásokat, magam is nekiláttam a lomtalanításnak. Valóban egy megkönnyebbülés, ha megszabadulunk felesleges dolgainktól. Nem beszélve arról milyen örömet szereztem az elajándékozott ruhaneművel, tárgyakkal. De van még. Tovább fogok lépni, mert mintha légiesebb lett volna körülöttem a levegő. Már például is szolgáltam, követőim lettek az ismerőseim körében.
Válasz erre 

Polin 2017.02.26. 21:28:40

Élvezettel olvasom az írásokat, magam is nekiláttam a lomtalanításnak. Valóban egy megkönnyebbülés, ha megszabadulunk felesleges dolgainktól. Nem beszélve arról milyen örömet szereztem az elajándékozott ruhaneművel, tárgyakkal. De van még. Tovább fogok lépni, mert mintha légiesebb lett volna körülöttem a levegő. Már például is szolgáltam, követőim lettek az ismerőseim körében.
Válasz erre 

hbogi87 2017.03.13. 18:04:02

Az élet úgy hozta, hogy egyedül maradtam egy kisgyerekkel, ráadásul tanultam közben ( otthagyva egy jól fizető munkahelyet), így szoros volt jó ideig a nadrágszíj. Akkor jöttem rá, hogy korábban mennyi felesleges holmim és kiadásom volt. Amiből szintén sok volt, az az örökös frusztráció, hogy "lemaradok valamiről", meg "kevesebb vagyok másoknál". Igaz, hogy a szükség lökött elsősorban a minimalizmus fele ( plusz egy bangladeshi út, huh, az durva volt nagyon), de egyáltalán nem éltem meg lemondásnak, sőt, az új életemet már ezekre az alapokra helyeztem és sokkal boldogabb vagyok, mint korábban bármikor!
A posztot tovább is küldtem ismerősöknek, mert teljesen azt mondja ki, amit én is gondolok. :)
Válasz erre 
süti beállítások módosítása