Döntsd el, mit csinálsz esés közben

2016. február 22. 21:56 - Dobován Norbert

Josh Wagner alapgondolatai, kiegészítve. "Egy írás, melyet 18 éves önmagamnak szánnék, ha újra visszamehetnék..."

Érzed már? Felértél a csúcsra. Régóta mászol már, küzdve a gravitáció ellen. Jön a lejtmenet. Végre megkaptad azt amit akartál és kiderült, hogy vágyni rá és birtokolni, közel sem ugyanaz. A vége felé már megízlelted, magadénak érezted és igaz éhség tombold benned iránta. Pont mielőtt lecsaptál rá. És nézz magadra- megkaptad. Mégis, a kezeid közt nem ugyanaz az érzés vesz körül, mint rögtön a cél előtt. Fura, vicces, érdekes íze van. Nehéz. Máshogy is néz ki. Nem épp ugyanolyan alakja van, mint távolról. Mi a fenét csinálsz? Nem hordhatod ezt magaddal. Eltelít, csökkenti a látószöged és nem teszi lehetőve, hogy többet akarj. 

De te többet akarsz.

Úgy gondoltad, hogy szereted ezt a tárgyat, de igazából a késztetést, a nyilakat szeretted magadban, amelyek vadul és égetően parázslottak és kitartóan mutattak a tárgy felé. És most csak arra koncentrálsz: hogyan tudnál megszabadulni attól, amelyet olyan sok időbe telt megszerezni. Bűntudat és zavar uralkodik benned, hiszen nem törekedni kellene valaminek a megszerzésére és ezt követően nem boldognak kellene lenni? Elfelejtetted, hogy nem is vagy igazából a tulajdonában. Sosem vagyunk semminek igazán, a végtelenségig a tulajdonában. Mindent csak kölcsönzünk. Az életet is, a tárgyakat is. 

Az fájó igazság, amelyet már régen tudsz, így hangzik: semmi sem tart örökké. Minden véget ér. Az egyedüli állandó, a változás. Az ilyen mondatokat klisének tartjuk és szemünket forgatva továbbálunk, de csak és kizárólag azért, mert tudjuk, igaz. Utáljuk, hogy igaz. Utáljuk, hogy meg fogunk halni és nem akarunk szembenézni ezzel. Hajnalban kidobnak minket egy repülőből és alkonyatra már csak egy emlék vagyunk a járda kövén. Más hasonlatot szeretnél? Lényegtelen. Egy hullócsilag vagy, melyet vagy észrevesznek, vagy senki sem pillant az égre és egyedül, gyorsan, fellángolsz, zuhansz, majd eltűnsz a semmiben. 

eses_kozben_dontsd_el1.jpg

Tehát... mit csinálj esés közben? 

Ha valaminek lejárati ideje van, hagyhatod megromlani, vagy átalakíthatod üzemanyaggá. Amit most a kezeidben tartasz, nem más mint kész üzemanyag. Eldöntheted, hogy hulladék lesz belőle vagy felhsználod arra, hogy lángolj. 

Nincs befolyásod azzal szemben, hogy életed legjobb napjait az idő semmissé tegye, de van befolyásod azzal szemben, hogy hány ilyen nap vész majd el a semmiben. A napjaid meg vannak számlálva, akkor is, ha szenvedéllyel élsz és akkor is ha csak félelem és megbánás tölti be. Melyiket választod? Hagyd abba saját magad becsapását, ami abból áll, hogy azt hiszed, örökké tart. Ez a gondolat ejt pánikba. Ettől vagy nyugtalan, hogy ez az érzés, az a fájdalom vagy ez az állapot, örökké megmarad. Barátkozz meg a halandóságoddal, de ne hagyd, hogy ez megbénítsa a jelent. Ne öntsd vissza az olajat a kútba. Addig dörzsöld a kőhöz, ameddig szikra nem válik belőle, ameddig fel nem lángol. Élvezd a tüzet magadban, hajts a tűz felé...és mikor kialszik, ne rostáld a hamut. Egyetlen pont van az életedben, amikor teljesen eléghetsz és erősebben távozhatsz. Ez most van. Pazarold el a fiatalságod, hiszen erre való. Ne fogd vissza. Szeress, amíg fáj. A tűz elhalványul. Meg fogsz halni. 

Ne rettegj már folyamatosan attól, hogy elveszted amit szeretsz, hiszen ez elkerülhetetlen. Egyszerűen szeress. Addig, amíg ott van előtted. Mit szeretnél magad mögött hagyni? Egy halom összegyűjtött kacatot, amelyek a törekvéseid, az üzemanyagod "eredményei" vagy igazi, parázsló, lángoló tűzvihart, amelyet az üzemanyag elégetése eredményezett? Vállalj kockázatot, úgysem figyel senki. Akik véleményére oly sokat adsz és akik bíráskodásától tartasz, nem is figyelnek rád. Csak azzal vannak elfoglalva, hogy mások mit gondolnak róluk. Ha küzdened kell, gondoskodj róla, hogy előbb tanulj meg harcolni, ha szeretned kell, légy biztos abban, hogy tudsz szeretni. Add meg magadnak az esélyt a kudarcra. A kudarc alkotja az alapot. Az első lépéseid felkészítenek a következőkre. Amikor összeesel, előre fogsz esni.

És amikor szerelembe esel - és fogsz, újra és újra és újra - ne állj le az eséssel, csak azért mert a földnek ütköztél.     

 

Szólj hozzá!
Címkék: zen halal tudatossag

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapizarandok.blog.hu/api/trackback/id/tr408866526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.